Vagány dolognak tűnhet, holott óriási kockázatnak teszi ki magát, de különösen a gyermeket, aki átengedi részére a volánt, legyen az óvodás korú, vagy KRESZ vizsga előtt álló kamasz. Az ilyen esetek megítélésénél ráadásul kevésbé van jelentősége, hogy vagánykodás, vagy a járművezetéssel való jószándékú ismerkedés-e a cél.
Szabályos, ha megengedjük a gyereknek, hogy vezesse az autót?
Röviden: nem.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás elektronikus úton történő felmondása a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény alapján a következő módon érvényes:
A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy - a felek megállapodása alapján - elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
A mai napon megjelenő rendeletmódosítások alapján biztossá vált, hogy bizonyos szolgáltatások igénybevételéhez védettségi igazolványra lesz szükség. Ezesetben felmerül a kérdés, mit szabad és mit nem, ha az embernek van ilyen igazolványa? És mi lesz azokkal, akiknek nincs? Jogszerű-e a különbségtétel oltottak, és nem oltottak között? És mi van akkor, ha egyáltalán nincs védettségi igazolvány? Mi lesz a már védettséget szerzettek alapvető jogaival? Mi történik akkor, ha két alapvető emberi jog ütközik: a személyes szabadságunkat megtestesítő önrendelkezéshez való jogunk, és mások élethez, egészséghez való joga?
Rendkívül gyakran előforduló jogügylet manapság a használt autó eladása, vásárlása. Sok örömöt jelent egy megbízható autó, azonban hihetetlen bosszúsággal járhat, ha az ügylet után derülnek ki az eltitkolt hibák, és szembesülni kell azzal, hogy a jogvitát csak hosszas peres eljárásban lehet rendezni. Bejegyzésünkben összefoglaljuk, hogy jogi szempontból mire érdemes ügyelni a vásárlás során.
Sok helyen okozott károkat a viharos szél, amely tetőket bontott meg, fákat döntött az utakra vagy autókra – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hétfőn az MTI-vel.
A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen. Ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában közel annyi pénzt fizettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének gyorsjelentéséből.
